Egy új kutatás szerint a krónikus, tenziós típusú fejfájásban (TTH-ban) az akupunktúra mély tűszúrásos technikájával szignifikánsan kedvezőbb hosszantartó eredményeket lehet elérni.

Közleményünkben összefoglaltuk és rendszereztük a leg­fontosabbnak ítélt POEM-ekben tárgyalt klinikai kérdéseket és az arra adott tömör választ, kitérünk azokra a gyakori és ritka problémákra, amelyekkel a COVID-19-ben megbetegedettek szembesültek. Az össze­foglaló tartalmazza az év során megjelentetett két legfontosabb klinikai iránymutatást is. Az összes POEM online az alábbi honlapon érhető el: https://www.aafp.org/afp/poems2020.

A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelő­ségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és interven­ciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.

Hogyan különböztethetjük meg az elsődleges fejfájást a másodlagostól? Az alapellátásban ez a fejfájással kapcsolatos orvosi konzultációk alapvető kérdése. 

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

A PRAC kezdeményezte a nem-opioid fájdalomcsillapítók közé tartozó flupirtin hatóanyag európai piacokról történő kivonását.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

A szerző áttekinti a gyermek- és serdülőkori fejfájás betegségek közül a migrén betegségek és a tenziós fejfájások diagnosztikáját és terápiáját, különös tekintettel a klinikumban fontos, életkor szerint változó jellegzetességekre.
Megvitatja a diagnosztikus idegrendszeri képalkotó vizsgálatok indikációinak szempontjait gyermekkori visszatérő fejfájás betegségekben, és kitér a gondozást végző gyermekorvos szerepére.

A megfelelő kezeléshez ismernünk kell, hogy a terhesség hogyan befolyásolja a migrénes rohamot és viszont, a terhesség alatt milyen farmakokinetikai változások mennek végbe az anya szervezetében, ezek hogyan befolyásolják a különböző gyógyszerek hatékonyságát, valamint milyen gyakorisággal várhatunk az adott készítménytől magzatkárosító hatást és ezek a hatások milyen típusúak.

A krónikus mindennapos fejfájás legalább 3 hónapon át, havonta legalább 15 na­pon jelentkezik. Leggyakoribb formái a krónikus migrén és a krónikus tenziós fej­fájás. Másodlagos fejfájás gyanúja esetén el kell végezni a koponya MR-vizsgálatát. Mindig rá kell kérdezni, nem fogyasztott-e a beteg túl sok olyan gyógyszert, amely gyakoribbá teheti a fejfájásokat. A profilaktikus terápia csökkentheti a fejfájások gyakoriságát, javíthatja az életminőséget. A nem gyógyszeres és gyógyszeres ke­zelési lehetőségek: relaxációs technikák, kognitív viselkedésterápia, akupunktúra, oszteopátia, nyaki gyakorlatok, illetve amitriptylin, gabapentin, botulinum A toxin, propranolol, tizanidin, topiramát, valproát.